Gyermekelhelyezés /szülői felügyeleti jog/

A válófélben lévő szülők között folyó gyermek elhelyezési vitát az új törvény szülői felügyelet rendezéseként nevesíti. Gyermekelhelyezésről pedig abban az esetben beszél, ha a gyermek további nevelését nem az egyik vagy a másik szülőre, hanem harmadik személyre, például nagyszülőre kell bízni.

Az új Polgári törvénykönyv Családjogi könyve (CSJK.)  alapvető változásokat jelent a szülői felügyeleti jogok szabályozásában. Ezek számbavételéhez először nézzük át, hogyan alakult eddig a különköltöző párok esetében a gyermekek sorsa.

Ha a szülők úgy döntöttek, hogy elválnak, illetve megszüntetik az életközösségüket, 2014.március 15-ig, azaz az új Ptk. hatálybalépéséig mindenekelőtt arról kellett dönteniük, hogy gyermeküket melyik szülőnél helyezik el. Az elhelyezés azt jelentette, hogy az a szülő gyakorolta a szülői felügyeleti jogokat, akinek a háztartásában maradt a gyermek, a különélő szülő felügyeleti jogai pedig szüneteltek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdéseket kivéve, így például a gyermek iskola- és pályaválasztása, továbbá nevének és tartózkodási helyének megváltoztatása. Ezekben az ügyekben a különélő szülő együttdöntési joga továbbra is megmaradt.

Az együttdöntési jog a gyakorlatban azt jelenti, hogy óvodába, iskolába csak a két szülő együttes döntésével (aláírásával) lehet beíratni a gyermeket, amihez az oktatási intézmények nem mindig ragaszkodtak, ezzel csorbítva a különélő szülő jogait.

Az új Ptk. Családjogi könyvében 2014.március 15-étől az a legfontosabb változás, hogy a bíróságoknak és a bíróságok előtt kötött egyezségeknek nem kell többé arról rendelkezniük, a gyermeket melyik szülőnél helyezik el. Ehelyett azt kell eldönteni, hogy melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat. A törvény nem mondja ki többé, hogy a különélő apa vagy anya szülői felügyeleti jogai szünetelnek, csupán azt, hogy azokat nem tudja gyakorolni. Ezekkel az új rendelkezésekkel talán sikerül elejét venni a szétváló szülők közt késhegyig menő vitáknak, és annak, hogy hiúsági kérdést csináljanak abból, a jövőben melyikük neveli a gyermeket.

A  különváló szülők továbbra is megállapodhatnak abban, hogy közösen gyakorolják felügyeleti jogaikat, de nem kell többé kimondaniuk, hogy a gyermek – ennek ellenére – melyiküknél lesz elhelyezve. Ehelyett arról kell rendelkezniük, hol lesz a gyermek lakhelye, amit akár mindkét szülőnél is kijelölhetnek. A közös felügyeleti jog kikötése esetén részletezni kell, hogy mi módon fog megvalósulni a szülők közti együttműködés, viszont nem kell szabályozni a kapcsolattartást.

Fontos változás az is, hogy ha a különélő szülők a közösen gyakorolt felügyeleti jogok körében nem tudnak megegyezni, minden esetben a gyámhivatalhoz fordulhatnak vitájuk eldöntése érdekében, és nem a bírósághoz (mint korábban). Ez sokkal gyorsabb megoldást hoz nekik, mert a gyámhivatal eljárási határideje 30 nap, és nem kell hónapokat várni, míg a bíróság kitűz egy tárgyalást.

Az új Ptk. szerint, ha a jogaikat közösen gyakorló anya és apa nem kezelik megfelelően gyermekük vagyonát (vagyis úgy, mintha az a sajátjuk lenne), akkor a gyámhatóság felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, és számadást is elrendelhet, valamint kötelezheti a szülőket, hogy adjanak biztosítékot, vagy bizonyos vagyontárgyakat szolgáltassanak be a gyámhatóságnak. Azonban ez csak szankciós jelleggel rendelhető el. Megszűnt tehát az a régi szabályozás szerint fennálló kötelezettség, hogy a gyermek pénzét és értéktárgyait be kelljen szolgáltatni a gyámhatósághoz. 

Sajátos új szabály, hogy ha a szülők nem tudnak megegyezni a közös felügyeleti jog kikötésében, kérelemre, a bíróság dönthet úgy, hogy a szülői felügyeleti jogokat az anya és az apa közt megosztja.

A fenti két módosítással a magyar jog – gyakorlatilag – bevezette a váltott gondoskodást, ami ezentúl nemcsak közös megegyezéssel, hanem bírói döntéssel is kimondható.

Az új Polgári törvénykönyv szerint ezentúl a különélő szülő is elviheti külföldi üdülésre a gyermekét, ehhez pedig nem szükséges a másik szülő beleegyezése.

A különélő anya és apa ezentúl köteles tájékoztatni egymást minden olyan kérdésben, amiben  a szülői felügyeleti jogukat a másik nélkül gyakorolták.