A házasságot a bíróság valamelyik házastárs kérelmére (házasság felbontása teljes körű bizonyítás alapján, ún. "tényállásos bontás"), vagy a házastársak közös kérelmére - egyező akaratnyilvánítás alapján - bontja fel (ún. "megegyezésen alapuló bontás").

A "tényállásos bontás" egyik típusa az, amikor a bontást kérő házastárs egyoldalú kérelmére a másik házastárs ellenzésével szemben folyik az eljárás,  míg a másik típusa az, amikor az alperes házastárs is egyetért a házasság felbontásával, esetleg azt maga is kéri, de nincsenek meg a megegyezésen alapuló bontásnak a feltételei és azok létrehozására a per folyamán sincsen lehetőség. Ezekben az esetekben a feleknek fel kell tárniuk a házasság megromlásához vezető okokat.

A közös megegyezésen alapuló bontás során az ún. járulékos kérdések terén van komoly mértékű változás.

A házastársaknak nem kell megállapodniuk a vagyonmegosztás kérdésében, azonban rendezniük kell a közös lakás használatát, illetve amennyiben egyikük kéri, a házastársi tartás kérdését. Ezek mellett továbbra is ki kell terjedni megállapodásuknak a közös gyermekkel kapcsolatos kérdésekre. A gyermektartás továbbra is alapvető jelentőségű része a megállapodásnak. A gyermek-vonatkozású kérdések rendezésének köre azonban attól függ, hogy a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak-e meg vagy sem. Előbbi esetben a különélő szülővel való kapcsolattartás kérdését nem kell rendezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.

Házasság felbontása az első tárgyaláson

A bíróság már az első tárgyaláson érdemben tárgyalhatja a pert, amennyiben a békítés nem vezetett eredményre és a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy más elháríthatatlan akadály miatt nem képes a bíróság előtt megjelenni, vagy a felek között a házassági életközösség legalább három éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek, és igazolják azt, hogy a közös gyermek elhelyezését, eltartását a gyermek érdekében rendezték, vagy a házasságból közös kiskorú gyermek nem született.

A házasság felbontása iránti pert a házastársnak  személyesen kell megindítania.

(Ha a pert indító házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, nevében a perindításra - a gyámhivatal hozzájárulásával - a törvényes képviselő jogosult.)

A válóper személyesen történő megindítása azonban nem jelenti azt, hogy a házastárs ne adhatna megbízást ügyvédnek vagy más személynek, hogy őt a per során képviselje.

A válóper keresetlevél  benyújtásával indul.

A házassági bontóper indítás illetéke 30 000 forint, melyet a felperes fizet meg, ugyanakkor a benyújtott keresetlevélre a házasság vonatkozásában előterjesztett alperesi viszontkereset illetékmentes. Amennyiben a házasság felbontását a házastársak közösen kérik, úgy az eljárási illetéket is közösen fizetik meg. 

Jogi képviselő megbízása esetén a keresetlevelet már ő készíti el.

Az igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, gyermek születési anyakönyvi kivonata) a keresetlevélhez mellékelni kell.

Az első tárgyaláson  lehetőleg mindkét házastárs személyesen jelenjen meg, hiszen a bíróság elsődleges feladata  a házastársak meghallgatása, illetve  a házastársak kibékítése.

A békítést egyébként a bíróság a per során bármikor megkísérelheti, nem csak az első válóperi tárgyaláson.

A további tárgyalásokon már a felperes személyes megjelenése sem kötelező, de legalább meghatalmazottja útján képviseltetnie kell magát, ellenkező esetben ugyanis a bíróság megszünteti a pert.

Ha a bíróság által megkísérelt békítés sikertelen volt, a bíróság a tárgyalást elhalasztja.

A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet ki. Amennyiben valamelyik fél késve kéri a tárgyalás folytatását, igazolási kérelmet csak 15 napon belül nyújthat be.

A házasság az első tárgyaláson is felbontható, ha a békítés nem vezetett eredményre, és 

• a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy más elháríthatatlan akadály miatt nem képes a bíróság előtt megjelenni, vagy
• a felek között a házassági életközösség legalább három éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek, és igazolják azt, hogy a közös gyermek elhelyezését, eltartását a gyermek érdekében rendezték, vagy
• a házasságból közös kiskorú gyermek nem született.

A házasság felbontásáról a bíróság - megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak egyezségének jogerős végzéssel történő jóváhagyását követően - ítélettel határoz.