A házastársak vagyoni viszonyait meghatározó házassági vagyonjogi rendszer ma a házastársi vagyonközösség. 

Az új Ptk. továbbra is fenntartja ezt a rendszert. Azaz, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel eltérően nem rendelkeznek, az életközösség fennállása alatt a házastársi vagyonközösség szabályai az irányadók rájuk nézve. Ebben a rendszerben a házasfelek szerzeményei elsősorban – főszabályként – a közös vagyont gyarapítják, s ennek természetes következménye az, hogy a házasság megszűnésekor a közös vagyon fele-fele arányban kerül megosztásra.

A házastársak jelenleg is köthetnek – akár a házasság előtt, akár a házasság fennállása alatt – házassági vagyonjogi szerződést, amely azt célozza, hogy a törvényben foglaltaktól eltérően rendezzék a házassági életközösség idejére vagyoni viszonyaikat.

Az új Ptk. két olyan házassági vagyonjogi rendszer szabályait tartalmazza, amelyek a házastársak által választhatóak.  Olyan rendszerekről van szó amelyek Európában is elfogadottak.

Egyik választható házassági vagyonjogi rendszer a közszerzeményi, a másik a vagyonelkülönítési rendszer, s ez utóbbi kerül – európai tapasztalatok szerint – a leggyakrabban kikötésre. Egyik rendszer sem biztosít a házastársak számára olyan mértékű vagyoni közösséget, mint a házastársi vagyonközösség, igaz, a közszerzeményi rendszer sokkal erőteljesebben védi a gyengébb házasfelet, mint a vagyonelkülönítési rendszer.

Az ún. közszerzeményi rendszer:  Amíg a házasfelek együtt élnek, a szerzeményeiknek önálló tulajdonosai, azaz nem keletkezik a szerzés idején a házasságban történő együttélés tényénél fogva közös tulajon. Mindenki saját maga gazdálkodik és gyarapodik a saját maga különvagyonával.

Amikor azonban megszűnik az életközösség, akkor kizárólag a vagyongyarapodás elszámolását teszi lehetővé a felek között.

Az ún. vagyonelkülönítési rendszer: A házastársaknak – ennek a rendszernek a keretei között – nem keletkezik közös vagyona vagy megtérítési igénye pusztán abból a tényből következően, hogy házasságban, illetve házassági életközösségben éltek egymással. Annak a biztosítása mutatkozik ennélfogva nehéznek, hogy ne a házasfelek egyikére nehezedjen a család, a közös élet költségeinek biztosítása ezért ezen szerződések kötelező tartalmi eleme hogy  a feleknek közösen kell viselniük a közös háztartás költségeit, továbbá a közös gyermek és mostohagyermek megélhetésének, felnevelésének költségeit.

Nem csak a keresőtevékenység minősül költségviselésnek, hanem a háztartásban és a gyermeknevelés terén végzett munka is.

Az új Családjogi Könyv nagyon ügyfél- és ügyvédbarát. Ez azt jelenti, hogy mindent szerződésbe lehet foglalni és amit a felek a szerződésben nem  szabályoznak, kizárólag arra lép be a törvény eltérő rendelkezése. Tehát a különféle előbb felsorolt vagyonjogi rendszereket szabadon lehet egymással variálni.

A házassági vagyonjogi szerződést a feleknek közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalniuk, melyek vonatkozásában lehetőség van ezen szerződések országos közjegyzői nyilvántartásba vételükre.